Baleseti kártérítés a kötelező biztosításban

Témakör: Emberek

Egy balesetben a vétlen sérülteknek baleseti kártérítés jár az elszenvedett kellemetlenségek és akár a kieső munkabér okozta károkra is. A többség azonban nem él a jogával, nem kéri a kártérítést, általában azért, mert nem is tudja, hogy jogosult lenne rá.

Előfordul, hogy azért mondanak le a kártérítésről, mert attól tartanak, hogy a másik félnek nincs pénze kifizetni vagy elbújna az eljárás elől. Ez hibás elképzelés, a kötelező biztosítás ugyanis fedezi a sérültek baleseti kártérítését is. Ez azt jelenti, hogy a pénzt nem közvetlenül a károkozótól, hanem az ő biztosítójától kérjük. A biztosító fizet majd. A kötelező biztosítást hónapról hónapra fizetjük azért, hogy egy ilyen sajnálatos esetben a biztosító társaság helytálljon a követelésekkel szemben helyettünk. Ha a baleset vétlen elszenvedőjeként nem kérjük ezt a pénzt, a biztosító nem fogja fölajánlani, és náluk hagyjuk.

Azért van szükség kárrendezési szakértő bevonására, mert jól felfogott üzleti érdekekből azt rendszerint nem ajánlják föl, amit nem kérünk. Jár kártérítés a csonttörésre is, az elmaradt munkabérre vagy a fölmerült orvosi kezelésekre, esetleg a rendszeres gyógyszerköltségekre is.

Ugyanígy nem vagyoni kártérítés jár a lelki megrázkódtatások esetén. Az adott nem vagyoni károkkal kapcsolatos összegszerűségeknél az eddigi bírói gyakorlat a mérvadó: a bíróságokon már kialakult egy szokásjog azzal kapcsolatban, hogy mennyi kártérítés jár egy maradandó fogyatékosságot okozó sérülés esetén vagy éppen egy elhunyt családtag után. A biztosítók éppen ezért előre tudják, milyen összeg megítélésére számíthatnak, így az elhúzódó pert és annak költségeit elkerülve a leggyakrabban megfelelő kárigény előterjesztése után peren kívüli megállapodást lehet kötni velük.

Elkerülhetjük a hosszú pereskedést, és megkaphatjuk a nekünk járó kártérítési összegeket is. Ehhez egyszerűen nem szabad tétlenül várnunk, hogy leteljen az ötéves elévülési idő!